8 étel, amit soha ne vegyél a szupermarketben

Megmutatjuk a 8 legrosszabb élelmiszert, amit soha ne vegyél a szupermarketben. Mindenki könnyedén ellátja magát élelmiszerekkel a szupermarketben. De ha vakon vásárolunk és eszünk, az egészségünk károsodását is okozhatja. Ma eláruljuk a 8 legrosszabb élelmiszert, amiket az orvosok szerint soha ne vegyél a szupermarketben.

A szupermarket legrosszabb élelmiszerei

Úgy gondolom, hogy a családunk egészsége érdekében nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, mely ételekre kell odafigyelni. Nézzük meg a 8 olyan élelmiszert, amelyeket rendszeresen fogyasztunk, de ártanak az egészségünknek.

1. Palackozott víz

A víz a legfontosabb anyag, ami a szervezetünkbe kerül. Úgy tűnhet, hogy a lezárt palackozott víz biztonságosan fogyasztható bármikor és bárhol, de tudtad, hogy a lezárt palackozott vízben is találtak rákkeltő anyagokat?
 
A palackozott víz könnyen romlik, ha huzamosabb ideig napfénynek van kitéve, mert a műanyag palack anyaga feloldódik a vízben, és megváltozik a színe, íze, vagy kellemetlen szagúvá válik. Ha kültéren, magas hőmérsékleten és erős UV-sugárzásnak kitett palackozott vizet fogyasztunk, akkor rákkeltő anyagok, például formaldehid és acetaldehid is lehetnek benne.

2. Kanolaolaj, szőlőmagolaj

A főzés során elengedhetetlen a sütőolaj. Számos különböző típusú sütőolaj létezik. Közülük a kanolaolaj és a szőlőmagolaj a legvitatottabbak a mellékhatásaik miatt.
 
Kiderült, hogy a szőlőmagolaj és a kanolaolaj esetében a hő hatására a transzzsír-tartalom jelentősen megnő a többi sütőolajhoz képest. A zsírok a levegőn való hosszas tárolás, magas hőmérséklet vagy páratartalom hatására is avasodnak.
 
Az avasodás kezdetén a zsír jótékony hatású összetevői lebomlanak, és egészségtelen transzzsírok, valamint rákkeltő anyagok, például formaldehid képződnek, amelyek szívinfarktushoz, angina pectorishoz, stroke-hoz, artériás meszesedéshez, koszorúér-betegséghez, szívbetegséghez, rákhoz, cukorbetegséghez és allergiás tünetekhez vezethetnek. Mindkét olaj oxidatív stabilitása nem túl jó, ráadásul a kanolaolaj genetikailag módosított (GMO) élelmiszer is.
 
A GMO élelmiszerekről azt állítják, hogy ártalmatlanok, de egy kísérletben, ahol GMO burgonyát etettek kísérleti patkányokkal 100 napon át, több daganat alakult ki, és súlyos problémák jelentkeztek a májban, vesében és az agyalapi mirigyben, valamint endokrin zavarok, immunrendszeri problémák, veseallergia és egyéb károsodások is.

3. Gyümölcslé

Kiderült, hogy a gyümölcslé, amit eddig az egészségünk megőrzésére ittunk, valójában ártalmas lehet.
 
Ennek oka, hogy a gyümölcslében található fruktóz növeli az inzulinrezisztenciát és olyan hormonokat stimulál, amelyek hasi elhízáshoz vezetnek. A magas inzulinrezisztencia esetén túl sok inzulin termelődik, ami magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez, szívbetegséghez és cukorbetegséghez vezethet. Ezért jobb, ha a gyümölcslevet helyett a gyümölcsöt egészben fogyasztjuk.

4. Sajt

A sajt a bordasült, a polip, a tteokbokki, a rántott hús, a pizza, a hamburger stb. tökéletes kiegészítője, és sokféle ételhez használják. Tudtad, hogy a sajt, amit általában természetes sajtnak gondolunk, valójában zsírdarabokból áll?
 
Általában úgy gondoljuk, hogy a sajtot tejalapból készítik. A természetes sajt alapanyaga valóban friss tej, de létezik olyan sajt is, ami egy csepp tejet sem tartalmaz, ez a mesterséges sajt.
 
A mesterséges sajt növényi zsírokból, például pálmaolajból, valamint emulgeátorokból, például rennet-kazeinből készül, és megjelenése, íze és illata is nagyon hasonlít a természetes sajtjához. Melegítéskor nem lehet megkülönböztetni a természetes sajttól, és más fűszerekben is elrejthető.
 
Ha a sajt összetételét nézzük, és benne van a rennet-kazein és a pálmaolaj, akkor mesterséges sajtról van szó.
 
Túlzott fogyasztása magas vérnyomáshoz és magas koleszterinszinthez vezethet, ami károsíthatja az érrendszert, ezért vásárláskor figyelni kell erre. A termékek összetevőinek listáján ellenőrizzük, hogy a természetes sajt aránya legalább 90% legyen, és akkor nyugodtan megvásárolhatjuk.

5. Liszt

A liszt átlagosan 70-80% szénhidrátból és 7-13% fehérjéből áll, így magas szénhidráttartalmú élelmiszer, és magas a glikémiás indexe. A szervezet gyorsan felszívja, és gyorsan energiává alakítja, a felesleges energiát pedig zsírként tárolja, így a liszt fogyasztása könnyen elhízáshoz vezet, és növeli a zsírmáj kialakulásának kockázatát.
 
A lisztből készült ételek fogyasztása túlzott inzulin termelést eredményezhet, ami cukorbetegséghez vezethet, ezért a cukorbetegeknek és az elhízással küzdőknek korlátozniuk kell a lisztfogyasztásukat. A lisztben található glutén tartalmaz egy gliadin nevű fehérjét, amely meglazítja a bélnyálkahártyát.
 
Egyéb mellékhatások a koncentráció csökkenése, fáradtság, pajzsmirigy problémák, gyengült immunrendszer. A kutatások szerint ez a hatás körülbelül 6 hónapig tart. Természetesen nem kell teljesen kiiktatni a lisztet az étrendből, de csökkentsük a fogyasztását, azaz ha kétszer szoktunk enni, akkor egyszer együnk belőle.

6. Feldolgozott húsok

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a feldolgozott húsokat az 1. kategóriás rákkeltő anyagok közé sorolta, ugyanabba a kategóriába, mint a dohányfüstöt. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség a feldolgozott húsok fogyasztása és a rák kialakulása közötti összefüggések kutatási eredményeit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a feldolgozott húsok növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, és ezért az 1. kategóriás rákkeltő anyagok közé sorolta őket.
 
A feldolgozott húsokban van a hús színe és zsírtartalma, valamint a tartósításhoz használt nátrium-nitrit. Ezek az összetevők aminokkal reagálnak a fehérjékben, és nitrozaminok keletkeznek, amelyek erőteljes rákkeltő anyagok. A feldolgozott húsok fogyasztása önmagában nem feltétlenül növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, de a fogyasztott mennyiség növekedésével párhuzamosan növekszik a kockázat.
 
Naponta 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák és a végbélrák kialakulásának kockázatát. A sonka, kolbász és más feldolgozott húsok tehát 1. kategóriás rákkeltő anyagok, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen kerülni kell őket. A lényeg a fogyasztás mennyisége és gyakorisága.
 
A túlzott feldolgozott húsfogyasztás egyébként is káros lehet a szervezetre, még akkor is, ha nem gondolunk a rák kialakulásának kockázatára. Szív- és érrendszeri betegségek, elhízás kialakulásához is vezethet, ezért jobb, ha nem fogyasztunk túl sokat belőlük.

7. Hókóró tea

A hókóró tea alkoholos italok fogyasztása előtt vagy után segít a másnaposság leküzdésében. A hókóróban található amfe롭신 és 호베니틴스 anyagoknak köszönhetően kiválóan védi a májat az alkohol okozta károsodásoktól. Reumás ízületi gyulladás, izomfájdalom, székrekedés, emésztési problémák, fáradtság, sárgaság esetén is kiváló hatású, de a hókórónak is vannak mellékhatásai, amikre figyelni kell.
 
Aki már szenved májbetegségben, vagy magas a májenzimszintje, az kerülje a hókóró teát. Sokan fogyasztanak hókóró levet is az egészségük érdekében, de ez is terhelheti a májat, ha valaki már beteg, ezért óvatosan kell fogyasztani. A legtöbb tea tartalmaz koffeint, a hókóró tea is, bár kevesebbet, mint a kávé. Ha gyakran isszük, mint a vizet, akkor könnyen túlléphetjük a megengedett mennyiséget.

8. Alkohol

Az alkohol az etanol nevű anyagot tartalmazó italok összefoglaló neve, és az Egészségügyi Világszervezet kábítószerként sorolja be. Vannak, akik az íze miatt isszák, vannak, akik azért, hogy jobb kedvük legyen, vagy a társaság miatt.
 
Az alkohol, akárcsak a dohány, az 1. kategóriás rákkeltő anyagok közé tartozik, amelyeket a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség határozott meg. Az alkohol számos rák kialakulásához vezethet, mint például a szájüregi rák, a garatrák, a gégerák, a májrák, a vastagbélrák, a mellrák, a hasnyálmirigyrák, a tüdőrák stb.
 
Az alkohol anyagcsereterméke, az acetaldehid mérgező anyag, amely elősegíti a rákos sejtek képződését. Az alkohol növeli a rák kiújulásának kockázatát, és a gyomorrákban szenvedők esetében csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ha csökkentik az alkohol fogyasztásukat.
 
Egy ideje azt hangoztatják, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás jótékony hatású lehet, és emiatt sokan toleránsabbak az alkohollal szemben. De a szakértők egyre inkább elutasítják ezt az állítást.
 
2017-ben az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság közzétett egy tanulmányt, amely szerint akár egy-két pohár alkohol is növelheti a rák kialakulásának kockázatát. A frissített koreai rákmegelőzési irányelvek is azt javasolják, hogy kerüljük az alkoholt, még kis mennyiségben is. Az egészségünk érdekében jobb, ha nem fogyasztunk alkoholt, de ha mégis meg kell tennünk, akkor mértékkel és egészségügyi szempontból is elviselhető módon tegyük.