Megmutatom a 8 legrosszabb ételt, amit a szupermarketben soha nem szabad megvenni. Mindenki könnyen vásárolhat élelmiszereket a szupermarketben. De ha gondolkodás nélkül vásárolunk és fogyasztunk, az egészségünket is veszélyeztethetjük. Ma elmondom a 8 legrosszabb ételt, amit az orvosok szerint soha nem szabad megvenni a szupermarketben.

A szupermarket legrosszabb ételei

Szerintem nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, mely ételeket kell vigyázva fogyasztani a családunk egészsége érdekében. Nézzük meg a 8 élelmiszert, amelyeket mindig eszünk és iszunk, de károsak az egészségünkre.

1. Víz

A víz a legfontosabb anyag, ami bekerül a szervezetünkbe. Ha egy palackban van, és le van zárva, akkor úgy tűnhet, hogy biztonságosan fogyasztható bármikor és bárhol. De tudtad, hogy a lezárt vízpalackokban is találtak rákkeltő anyagokat?
 
A víz, ha sokáig áll a napon, akkor a műanyag palack anyaga, a műanyag, elkezd oldódni a vízbe, így a víz színe és íze megváltozik, vagy rossz szagú lesz, és könnyen romlik. Ha kültéri vizeket iszunk, amelyeket magas hőmérsékletnek és erős ultraibolya sugárzásnak tesznek ki, akkor a palackokban rákkeltő anyagok, például formaldehid és acetaldehid lehetnek. 

2. Kanólaolaj, szőlőmagolaj

A főzés során nélkülözhetetlen a főzőolaj. Számos fajtája létezik. A legvitatottabb termék a kanólaolaj és a szőlőmagolaj a mellékhatások miatt.
 
A szőlőmagolaj és a kanólaolaj esetében a transz-zsírok aránya a hő hatására jelentősen magasabb, mint más főzőolajok esetében. Ha a zsírt hosszabb ideig levegőnek tesszük ki, vagy magas hőmérsékleten, illetve párás környezetben főzünk vele, akkor megromlik.
 
A megromlás során a zsír jótékony összetevői elpusztulnak, és olyan egészségtelen anyagok képződnek, mint a telítetlen zsírsavak, a transz-zsírok, valamint a formaldehid, ami rákkeltő anyag. Ezek a vegyületek szívkoszorúér-betegséget, angina pectorist, szélütést, artériás érelmeszesedést, koszorúér-betegséget, szívbetegséget, rákot, cukorbetegséget és allergiás tüneteket okozhatnak. A kanólaolaj és a szőlőmagolaj oxidatív stabilitása sem jó, és a kanólaolaj GMO-termék is.
 
A GMO-termékeknek nincsenek káros hatásai, de a GMO-burgonyával végzett kísérletek során a kísérleti egereknek 100 napig adtak belőle, és a kísérleti állatoknál több daganat fejlődött ki, és súlyos problémákat tapasztaltak a májban, a vesékben és az agyalapi mirigyben, valamint endokrin diszfunkciót, ami immunrendszeri rendellenességekhez, veseallergiához és más károsodásokhoz vezet.

3. Friss gyümölcslé

Kiderült, hogy a friss gyümölcslé, amit eddig az egészségünkért ittunk, károsíthatja az egészségünket.
 
Ennek az az oka, hogy a gyümölcslében lévő fruktóz fokozza az inzulinrezisztenciát, és olyan hormonokat stimulál, amelyek a hasi elhízást okozzák. Ha az inzulinrezisztencia magas, akkor a szervezet túl sok inzulint termel, ami magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, szívbetegséget és cukorbetegséget okoz. Ezért jobb, ha a gyümölcslé helyett inkább egész gyümölcsöket eszünk.

4. Sajt

A sajt tökéletesen illik a bordához, a poliphoz, a tteokbokkihoz, a rántott húshoz, a pizzához, a hamburgerhez stb., és sokféleképpen használható, de tudtad, hogy a sajt, amit általában természetesnek gondolunk, valójában zsírkrém?
 
Általában úgy gondoljuk, hogy a sajtot tejzsírból készítik. De a természetes sajt alapanyaga a friss tej, de olyan sajt is van, amibe egy csepp tej sem kerül, ez a mesterséges sajt.
 
A növényi zsírt, például pálmazsírt, és élelmiszer-adalékokat, például a rennet-kazeint keverve készített mesterséges sajt alakban, ízben és illatban is hasonlít a természetes sajthoz. Melegen elkészítve nem különbözik az igazi sajttól, és más fűszerekbe keverve nehezen különböztethető meg.
 
Ha ellenőrizzük a sajt összetevőit, és a rennet-kazein és a pálmazsír szerepel az élelmiszer-adalékok között, akkor azt jelenti, hogy mesterséges sajtot használtunk.
 
A túlzott fogyasztás magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, azaz szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, ezért oda kell figyelni a vásárláskor. A termékek csomagolásán ellenőrizze, hogy a természetes sajt aránya legalább 90%, és csak ezután vásárolja meg.

5. Liszt

A liszt átlagosan 70-80% szénhidrátot és 7-13% fehérjét tartalmaz, ami egy magas szénhidráttartalmú élelmiszer, és magas a glikémiás indexe. Gyorsan felszívódik a szervezetbe, és gyorsan energiává alakul át, de a felesleges energia zsírrá alakul, így a lisztfogyasztás növekedésével könnyen hízunk, és megnő a zsírmáj kialakulásának kockázata is.
 
Ha vízszintesen elkészített ételeket fogyasztunk, az túlzott mértékben serkenti az inzulin termelődését, ami cukorbetegséget okozhat. Ezért a cukorbetegeknek és a túlsúlyos embereknek korlátozniuk kell a lisztfogyasztást. A lisztben található glutén tartalmaz egy gliadin nevű fehérjét, ami meglazul a bélfalon.
 
 Emellett a koncentrációs képesség csökkenéséhez, fáradtsághoz, pajzsmirigy problémákhoz, immunhiányhoz vezethet, és a kutatások szerint kb. 6 hónapig tart. A liszt nem hagyható ki az étrendből, de a kettő helyett egyszeri fogyasztás javasolt.

6. Feldolgozott hús

2015-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a feldolgozott húst a dohányfüsttel egyenértékű 1. csoportú rákkeltő anyagnak minősítette, és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség a feldolgozott hús fogyasztása és a rák kialakulása közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok eredményei alapján megállapította, hogy a feldolgozott hús fokozhatja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ezért a 1. csoportú rákkeltő anyagok közé sorolta.
 
A feldolgozott húsokban van egy színanyag, amelyet a húsokhoz adnak, valamint nátrium-nitrit, amelyet tartósításhoz használnak. Ezek a vegyületek a húsban lévő amin nevű anyaggal reakcióba lépve erős rákkeltő anyagot, nitrozamint képeznek. Tehát a feldolgozott hús fogyasztása önmagában nem feltétlenül növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, de a hús fogyasztásával arányosan növekszik a kockázat.
 
Naponta 50 g feldolgozott hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák és a végbélrák kialakulásának kockázatát. A feldolgozott húsokat, például a sonkát, a kolbászt és a feldolgozott húsokat, 1. csoportú rákkeltő anyagnak minősítik, de nem szabad teljesen kiiktatni az étrendből. A fontos a fogyasztás mennyisége és gyakorisága.
 
De ha túl sok feldolgozott húst fogyasztunk, akkor nemcsak a rák kialakulásának kockázatát kell figyelembe venni, hanem a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás kialakulásának kockázatát is. Ezért a túlzott fogyasztást kerülni kell.

7. Szarvasgomba tea

A szarvasgomba tea alkohol-bontó hatással rendelkezik, ezért az alkoholfogyasztás előtt vagy után fogyasztva nagyon hatékony a másnaposság ellen. A szarvasgomba tartalmaz amfepropszint és hobenitint, ezért nagyon hatékony az alkohol okozta májkárosodás ellen. A reuma, az izomfájdalom, a székrekedés, az emésztőrendszeri problémák, a fáradtság, a sárgaság stb. ellen is kiváló hatású, de a szarvasgombára is oda kell figyelni, és vannak mellékhatásai is.
 
Ha már van májbetegsége, vagy magas a májenzim szintje, akkor kerülje a szarvasgomba teát. Sokan szednek szarvasgomba levet az egészségük érdekében, de ez is terhelheti a májat, ezért óvatosan kell eljárni. A legtöbb tea tartalmaz koffeint, és a koffein szintje alacsonyabb, mint a kávéban, de ha gyakran iszunk belőle, mint a vizet, akkor túlléphetjük a napi beviteli mennyiséget.

8. Alkohol

Az alkohol olyan ital, amely etanolt tartalmaz, és az Egészségügyi Világszervezet által felsorolt ​​kábítószerek közé tartozik. Vannak, akik az alkohol ízéért isszák, vannak, akik a hangulatuk javítása érdekében, és vannak, akik az alkoholfogyasztás hangulatát élvezik.
 
Az alkoholhoz hasonlóan a dohányzás is az 1. csoportú rákkeltő anyagok közé tartozik a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség besorolása szerint. Az alkohol okozta rákok a szájüregi rák, a garatrák, a gégerák, valamint a májrák, a vastagbélrák, az emlőrák, a hasnyálmirigyrák, a tüdőrák stb. túl sok.
 
Az acetaldehid, az alkohol lebontási terméke, mérgező anyag a szervezet számára, és elősegíti a rákos sejtek képződését. Az alkohol növeli a rák kiújulásának kockázatát is. A gyomorrákban szenvedő betegeknél a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkentése szintén jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
 
Valamikor úgy tartották, hogy az alkohol mérsékelt fogyasztása jó hatással van a szervezetre, de ma már a szakemberek egyetértenek abban, hogy az alkohol mérsékelt fogyasztása sem elfogadható.
 
2017-ben az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság kutatási eredményei azt mutatták, hogy a napi egy-két pohár alkohol is növelheti a rák kockázatát. A frissített magyarországi rákmegelőzési irányelvek is azt javasolják, hogy kerüljük az alkoholt, még kis mennyiségben is. Az egészségünk érdekében kerüljük az alkoholt, ha lehet, és ha mégis inni kell, akkor fogyasszunk mértékkel, hogy ne terheljük meg a szervezetünket.