Bemutatunk 6 olyan rákkeltő anyagot, amelyek a veszélyes életünkben megtalálhatók. Fontos, hogy ismerjük a környezetünkben található rákkeltő anyagokat, és megpróbáljuk elkerülni őket. Fontos, hogy tisztában legyünk a mindennapi életünkben rejlő rákkeltő és káros anyagokkal, valamint a védekezés módjaival.

1. Illatgyertyák, illatosítók, szagtalanítók

Gyakran használunk illatgyertyákat, illatosítókat, hogy elnyomjuk a fürdőszoba, lift, vagy más zárt terek kellemetlen szagait, vagy egyszerűen csak jobb hangulatot teremtsünk otthonunkban. Ezeknek a termékeknek a többsége limonén és ftalát tartalmaz.
 
A limonén nemcsak illatosítókban, hanem fehérítőkben, mosogatószerekben is megtalálható, és citromillatot kölcsönöz nekik. Egyedülállóan nem káros, de ha a levegőbe kerül és ózonnak van kitéve, formaldhideddé alakul, amely rákkeltő anyag.
 
A formaldhidet az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) az 1. csoportba sorolta, vagyis olyan rákkeltő anyag, amelyről bizonyítottan tudjuk, hogy rákot okoz. A formaldhidednek a szervezetre gyakorolt hatásai kiszámíthatatlanok, és gyulladást, májkárosodást, tüdőrákot, nasopharyngealis carcinomát, emlőrákot, és más daganatokat okozhat. Hosszantartó expozíció esetén az anyáknak és magzatoknak is káros lehet.
 
A ftalátok az endokrin rendszerre ható vegyületek, amelyeknek az a szerepük, hogy az illatanyagok sokáig megmaradjanak a levegőben. Ha nagy mennyiségben kerülnek a szervezetbe, endokrin rendszeri rendellenességeket okozhatnak.
 
Különösen a májrák kialakulásának kockázatát növelik, a terhes nőknél pedig a koraszülés kockázatát. A gyermekek ftalátoknak való kitettsége hormonális zavarokat, agyfejlődési zavarokat és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) súlyosbodását eredményezheti.
 
Nem véletlen, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség és a Koreai Környezetvédelmi Ipar és Technológiai Intézet feltárta, hogy a bejelentéskor még megfelelőnek minősülő termékek közül 623 nem felelt meg a normáknak. Ezen termékek közül 5, köztük fényesítő, illatosító és szagtalanító termékek a formaldhided határértékét akár 16,7 szorosára is meghaladták.

2. Páratartó készülék

A száraz téli időjárás miatt szinte minden otthonban van legalább egy páratartó készülék. Azonban a páratartó készülékek használata során mindig felmerül a kérdés, hogy a csapvíz vagy a szűrt víz a biztonságosabb a készülék víztartályába.
 
Egyik televíziós csatorna egy kísérletben a páratartó készülék víztartályában lévő vízben megfigyelte a baktériumok szaporodását az idő függvényében. Az eredmények azt mutatták, hogy a kezdeti szakaszban a csapvízben kevesebb mikroorganizmus volt mérhető, mint a szűrt vízben, de 12 óra elteltével a csapvíz és a szűrt vízben szinte azonos mennyiségű mikroorganizmust mértek.
 
A szakértők szerint a páratartó készülékek természetüknél fogva olyan eszközök, amelyekben a víz hosszú ideig marad, így a csapvízben és a szűrt vízben is baktériumok szaporodhatnak.
 
Ha a páratartó készülék nem elég tiszta, akkor olyan baktériumok szaporodhatnak benne, amelyek tüdőgyulladást és más légzőszervi betegségeket okozhatnak, mint például a Staphylococcus aureus (arany színű staphylococcus), a Klebsiella pneumoniae (tüdőgyulladás baktérium), a Pseudomonas aeruginosa (zöldes gennykeltő baktérium) stb. Ezeket a baktériumokat a légzőszerven keresztül szívhatjuk be, ami vérfertőzéshez vezethet. Ezért mindenképpen javasolt, hogy legalább kétnaponta cseréljük a vizet és tisztítsuk meg a készüléket.

3. Vegytisztítás

A legtöbb ember a ruháit vegytisztítóba viszi, ha olyan ruhadarabról van szó, amelyet nem lehet mosógépben mosni. A vegytisztítók a ruhákon lévő szennyeződések eltávolítására benzolt, etil-benzolt és xilolt használnak, amelyeket a kőolaj finomításából nyernek. Ezeknek az anyagoknak a többségét az IARC az 1A és 2A csoportba sorolta, vagyis olyan rákkeltő anyagok, amelyekről bizonyítottan tudjuk, hogy nagyon magas a rákot okozó kockázatuk.
 
A vegytisztítóknál gyakran előfordul, hogy a ruhákat nem teljesen száraz állapotban, hanem műanyag zacskóban csomagolják, ami azt jelenti, hogy ezek a illékony szerves vegyületek a ruhákon maradnak, amikor hazahoztuk őket, ami a ruhákra jellemző, kellemetlen szagot okoz.
 
Az Amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal szerint a vegytisztítás során gyakran használt perklóretilénnek (tetraklóretilén) való tartós expozíció a bőrön és a légzőszerveken keresztül könnyen bejut a szervezetbe, és növeli a szövődmények kockázatát. Egy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a súlyosabb esetekben nyelőcsőrákhoz, méhnyakrákhoz, hólyagrákhoz és más típusú rákokhoz vezethet.
 
A probléma az, hogy nemcsak az ilyen munkahelyeken dolgozók, hanem azok is, akik rendszeresen viszik a ruháikat vegytisztítóba, ki vannak téve ezeknek az anyagoknak. A vegytisztítás során alkalmazott illékony szerves vegyületek belélegzése fejfájást, álmosságot, memóriazavarokat okozhat, súlyosabb esetekben pedig bőrpírt és bőrreakciókat.
 
Különösen veszélyes, ha a ruhákat a műanyag zacskóban hagyjuk a szekrényben, mert az illékony szerves vegyületek nem tudnak szabadulni a műanyagból, és így a szekrényt nyitásakor belélegezzük őket.
 
Az illékony szerves vegyületeknek alacsony a forráspontjuk, így a meleg, például a napfény, gyorsan elpárologtatja őket a levegőbe. A vegytisztított ruhákat a műanyag zacskóból kivéve, a szabadban 3-4 órára szellőztessük, majd rázzuk meg őket, mielőtt a szekrénybe tesszük.

4. Blokkok

A boltokban, kávézókban, áruházakban stb. használt blokkok általában hőérzékeny papírból készülnek. A hőérzékeny papír olyan papír, amelynek a felületét kémiai anyaggal vonják be, és a hő hatására megváltozik a színe, így tintasugaras nyomtatás nélkül is képesek vagyunk szöveget nyomtatni. A probléma az, hogy a hőérzékeny papírok színének megváltoztatásához biszfenol A-t használnak.
 
A biszfenol A egy ismert endokrin diszruptor, azaz hormonális zavaró hatású vegyület, amely a bőrön keresztül is felszívódik.
 
A biszfenol A-ra vonatkozó kutatások, amelyeket az Egyesült Államokban, Franciaországban és Koreában végeztek, azt mutatják, hogy a férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintet, impotenciát és meddőséget okoz, a nőknél pedig korai pubertást és veleszületett rendellenességeket okozhat. A biszfenol A-nak való tartós expozíció méhnyakrákhoz, emlőrákhoz és más daganatokhoz vezethet.
 
A legutóbbi kutatások azt is kimutatták, hogy a biszfenol A hatással van a cukorbetegségre, az elhízásra és az atópiás dermatitiszre is, ezért óvatosan kell bánni vele.
 
A biszfenol A vízben rosszul, olajban jól oldódik, ezért ha kézkrémet vagy testápolót kenünk a kezünkre, akkor a kézkrémes kézzel megfogott blokkokból a biszfenol A jobban felszívódik a bőrön keresztül. A Missouri Egyetem kutatói azt találták, hogy ha kézkrém után 2 másodpercig blokkot fogunk, akkor a biszfenol A szintje a bőrben a biztonságos határérték 60-szorosát is elérheti.
 
Ez azt mutatja, hogy még egy pillanatnyi érintkezés is veszélyes lehet. A szakértők azt javasolják, hogy a blokkot a nem nyomtatott oldalon fogjuk meg, és gyorsan pakoljuk el. Ha olyan munkát végzünk, amely során szükség van arra, hogy rendszeresen blokkot fogjunk, akkor viseljünk kesztyűt.

5. Fésű

A fésűket a haj ápolására és a fejbőr masszírozására használják. A Koreai Egészségügyi és Szociális Kutatási Intézet kutatása szerint a fésűkben található baktériumok száma 300-szorosa a WC-ülőke baktériumszámának, és 20-szorosa a cipősszekrényben lévő baktériumok számának.
 
A fésűkben található baktériumok a haj fésülése során a fejbőrre kerülhetnek, és viszketést, korpát, szőrtüszőgyulladást okozhatnak, súlyosabb esetben pedig kopaszodáshoz is vezethetnek. Ezért nem szabad alulbecsülni a fésűk tisztításának fontosságát.
 
A fésűkben sok baktérium található, mert a fejbőrről lehámlott hámsejtekkel, a hajformázó termékek maradványaival és a hajlakkokkal együtt ideális táptalajt biztosítanak a baktériumok számára. Javasolt, hogy a fésűket rendszeresen mossuk samponos vízzel, 10 percig áztassuk, majd fogkefével vagy más tisztítóeszközzel megtisztítsuk. Végül szárítsuk meg a napon, mielőtt újra használnánk.

6. TV távirányító

A fertőzésmegelőzési folyóiratban megjelent tanulmány szerint a TV távirányítókban megtalálható a Staphylococcus aureus, amely bőrfertőzést és tüdőgyulladást okozhat, valamint a székletben található Escherichia coli (E. coli), Klebsiella pneumoniae és Enterococcus faecalis, amelyek hasi fájdalmat, fejfájást, hasmenést, tüdőgyulladást és húgyúti fertőzést okozhatnak.
 
Különösen a több személy által lakott otthonokban, ahol többen használják a TV távirányítót, a távirányító a baktériumok melegágya lehet.
 
Amikor szállodában vagy panzióban szállunk meg, a TV bekapcsolásához mindenképpen meg kell fognunk a távirányítót. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság kutatása szerint a szállodai szobákban található tárgyak közül a TV távirányító a legtöbb baktériummal szennyezett, a lepedőknél, az ajtókilincseknél és a fürdőszobában lévő baktériumok számát is meghaladva.
 
Ezért a TV távirányítót rendszeresen tisztítani kell. A nedves törlőkendővel történő tisztítás hatékony, de az alkoholos kézfertőtlenítővel átitatott papírtörlővel, vattakoronggal vagy vattával is megtisztíthatjuk a távirányító részeit.