Sürgős! 6 veszélyes rákkeltő anyag a mindennapi életben

Meg fogjuk mutatni a mindennapi életben előforduló 6 rákkeltő anyagot. Fontos, hogy tisztában legyünk a környezetünkben található, rákot okozó anyagokkal, és megtegyük a szükséges óvintézkedéseket. Ismerjük meg a mindennapi életünkben rejlő rákkeltő és káros anyagokat, valamint a velük szembeni védekezési módszereket.

1. Illatszer, illatosító, szagtalanító

Gyakran használunk illatszereket, illatosítókat vagy szagtalanítókat zárt terekben, például a fürdőszobában, liftben, vagy hogy megváltoztassuk a lakás hangulatát. Ezeknek az illatanyagoknak a többsége tartalmaz limonént és ftalátokat.
 
A limonén nem csak az illatosítókban, hanem a fehérítőkben és a mosogatószerekben is megtalálható, citrom illatot adva nekik. Magában nem káros, de ha a levegőbe kerül és ózonnak van kitéve, formaldehiddé alakul, ami egy rákkeltő anyag.
 
A formaldehid az IARC (Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) által 1. osztályú rákkeltő anyagnak minősített anyag. Váratlan gyulladásos reakciókat, májkárosodást, tüdőrákot, orrmelléküreg-rákot, emlőrákot okozhat, és terhesség alatt történő hosszan tartó expozíció esetén káros lehet az anyára és a magzatra egyaránt.
 
A ftalátok endokrin diszruptorok (hormonrendszeri zavaró anyagok), amelyek szerepük az illatanyagok levegőben való tartósabb fenntartása. Nagy mennyiségben történő bevitel esetén endokrin rendellenességeket okozhatnak.
 
Különösen a májrák kialakulásának kockázatát növelheti, terhes nők esetében pedig növelheti a koraszülés kockázatát. Ha a gyermekek ki vannak téve a ftalátoknak, hormonális zavarok, a fejlődő agy károsodása és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) súlyosbodása alakulhat ki.
 
Nem véletlen, hogy az idei év első felében a Környezetvédelmi Minisztérium és a Koreai Környezetvédelmi Ipari Technológiai Intézet 623 olyan terméket talált, amelyek a bejelentéskor megfeleltek a biztonsági előírásoknak, de a valóságban nem. Ezek közül 5 termék, köztük polírozó bevonatok, illatosítók és szagtalanítók formaldehid tartalma akár 16,7-szeresen is meghaladta az előírt határértéket.

2. Páratartalmú levegő készítő

Télen a száraz időjárás miatt szinte minden háztartásban van egy páratartalmú levegő készítő. A használatukkal kapcsolatban azonban mindig vita tárgya, hogy melyik víz a biztonságosabb: a csapvíz vagy a tisztított víz.
 
Egy televíziós csatorna egy kísérletben megvizsgálta a páratartalmú levegő készítő tartályában lévő vízben a baktériumok változását az idő függvényében. A kezdeti szakaszban a csapvízben kevesebb mikroorganizmust figyeltek meg, mint a tisztított vízben, de 12 óra elteltével a két típusú vízben a mikroorganizmusok száma hasonló volt.
 
A szakértők szerint a páratartalmú levegő készítők működési módja miatt, ahol a víz hosszabb ideig a tartályban marad, elkerülhetetlen a baktériumok szaporodása, függetlenül attól, hogy csapvíz vagy tisztított víz van benne.
 
Ha a páratartalmú levegő készítő nem megfelelően tisztán tartott, számos baktérium szaporodhat el, amelyek tüdőgyulladást vagy légzőszervi betegségeket okozhatnak, mint például a Staphylococcus aureus (arany színű Staphylococcus), a Klebsiella pneumoniae (Klebsiella pneumoniae), amely hasmenést és torokfájást okozhat, vagy a Pseudomonas aeruginosa (zöldes színű Pseudomonas), amely légzés útján vérfertőzést okozhat. Ezért javasolt legalább kétnaponta cserélni a vizet és alaposan tisztítani a készüléket.

3. Vegytisztítás

Azokat a ruhákat, amelyeket a szokásos módszerekkel nem lehet kimosni, gyakran viszünk vegytisztítóba. A szennyeződések eltávolításához benzolt, etilbenzolt, xilolt és más kőolajtermékeket használnak, amelyeket a kőolaj finomítása során nyernek ki. Ezek az anyagok többnyire az IARC által 1A és 2A kategóriába sorolt rákkeltő anyagok, vagyis nagyon valószínű, hogy rákot okoznak.
 
A vegytisztítók gyakran műanyag zacskóba csomagolják a ruhákat, mielőtt azok teljesen megszáradnának, így a ruhához tapadnak ezek a illékony szerves vegyületek, és a jellegzetes szúrós szag miatt lehet, hogy hazavisszük a ruhákat.
 
Az Amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) szerint a vegytisztításban gyakran használt perklóretilén tartós expozíciója esetén a bőrön vagy a légzőszervi rendszeren keresztül könnyen bejuthat a szervezetbe, és fokozhatja a szövődmények kockázatát. Egy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint súlyosabb esetekben nyelőcsőrák, méhnyakrák és húgyhólyagrák kialakulásához vezethet.
 
A probléma nem csak a szakmájukat űzőkre vonatkozik, hanem azokra az emberekre is, akik rendszeresen viszik vegytisztításra a ruháikat vagy az egyenruhájukat. Ezek az emberek ki vannak téve ezeknek az anyagoknak, ami szédülést, álmosságot, a memória romlását, súlyosabb esetekben pedig bőrkiütést vagy irritációt okozhat.
 
Gyakran előfordul, hogy a vegytisztított ruhákat a műanyag zacskóban hagyják a szekrényben. Ebben az esetben a kőolaj alapú vegyi anyagok nem tudnak elillanni, és a szekrény kinyitásakor folyamatosan belélegezzük őket.
 
Az illékony szerves vegyületek alacsony forráspontúak, ezért magasabb hőmérsékleten (például napsütés hatására) gyorsan elpárolognak a levegőbe, és könnyen lebomlanak az ultraibolya sugárzás hatására. Ezért, miután átvettük a vegytisztított ruhákat, vegyük le a műanyag zacskót, és 3-4 órára tegyük ki őket a szabadba. Ezután alaposan rázzuk meg a ruhákat, és tegyük be a szekrénybe.

4. Blokkjegy

A boltokban, kávézókban, áruházakban használt blokkjegyek többsége hőérzékeny papírból készül. A hőérzékeny papír felületét egy vegyi anyaggal vonják be, amely hő hatására elszíneződik, így tinta nélkül is lehet rajta szöveget nyomtatni. A probléma az, hogy a hőérzékeny papír színezőanyagaként biszfenol-A-t (BPA) használnak.
 
A biszfenol-A egy tipikus endokrin diszruptor (hormonrendszeri zavaró anyag), azaz egy környezeti hormon, amely a bőrön keresztül is bejuthat a szervezetbe.
 
Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Dél-Koreában végzett biszfenol-A-val kapcsolatos kutatások azt mutatták, hogy a férfiaknál csökkenti a tesztoszteronszintet, és erekciós zavarhoz és meddőséghez vezethet. A nők esetében korai éréshez és fejlődési rendellenességekhez vezethet. Az ismert, hogy a tartós expozíció méhnyakrákot és emlőrákot okozhat.
 
A legújabb kutatások szerint a cukorbetegség, az elhízás és az atópiás dermatitisz kialakulásában is szerepe lehet, ezért fokozott óvatosság szükséges.
 
A biszfenol-A jobban oldódik olajban, mint vízben. Ezért, ha kézkrémmel vagy testápolóval kent kézzel érünk hozzá a blokkjegyhez, akkor jobban felszívódik a bőrünkbe. A Missouri Egyetem kutatói megállapították, hogy ha kézkrém felvitele után 2 másodpercig megfogunk egy blokkjegyet, akkor a bőrünkbe a biztonságos határérték közel 60-szoros mennyiségű biszfenol-A jut be.
 
Ez azt mutatja, hogy egy pillanatra megfogott blokkjegy mennyire veszélyes lehet. A szakértők azt javasolják, hogy a blokkjegyeket a nyomtatott szöveg nélküli résznél fogjuk meg, és gyorsan tegyük el. Ha valaki olyan munkát végez, amely során gyakran kell blokkjegyeket kezelnie, akkor mindenképpen viseljen kesztyűt.

5. Hajkefe

A hajunk ápolására és a fejbőr masszírozására használt hajkeféken is meglepő mennyiségű baktérium található. A Koreai Egészségügyi és Szociális Kutatóintézet vizsgálata szerint a hajkeféken 300-szor több baktérium van, mint a WC-ülőke fogantyúján, és 20-szor több, mint a cipőtartóban.
 
A hajkeféken található baktériumok a fésülés során a fejbőrre kerülhetnek, ami viszketést, korpásodást, szőrtüszőgyulladást okozhat, és súlyosabb esetekben akár hajhulláshoz is vezethet. Ezért nem szabad lebecsülni a problémát.
 
Ennek oka, hogy a fejbőrről lehámlott hámsejtek, a hajformázó szerek és a lakkok maradványai a fésülés közben a sörték közé kerülnek, és ideális táptalajt biztosítanak a baktériumok és gombák szaporodásához. Javasolt a kefét rendszeresen, legalább hetente egyszer samponos vízbe áztatni 10 percig, majd fogkefével vagy hasonló eszközzel tisztítani és a napon alaposan megszárítani.

6. TV távirányító

Egy a fertőzésmegelőzési folyóiratban megjelent tanulmány szerint a TV távirányítókon Staphylococcus aureus (arany színű Staphylococcus) baktériumot találtak, ami bőrfertőzéseket és tüdőgyulladást okozhat, valamint E. coli baktériumot (Escherichia coli), amely a székletben található, Klebsiella pneumoniae (Klebsiella pneumoniae) baktériumot és Enterococcus faecalis baktériumot, amelyek hasi fájdalmat, fejfájást, hasmenést, tüdőgyulladást és húgyúti fertőzést okozhatnak.
 
Különösen a többszemélyes háztartásokban a TV távirányító igazi baktériumtenyésztő hely lehet, hiszen több ember is használja.
 
Ha szállodában vagy panzióban tartózkodunk, akkor a TV bekapcsolásához elkerülhetetlenül meg kell fognunk a távirányítót. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság egy kutatása szerint a szállodai szobákban található tárgyak közül a TV távirányító a legfertőzöttebb, még az ágyneműnél, a kilincseknél és a WC-nél is.
 
Ezért a TV távirányítókat rendszeresen tisztítani kell. Használhatunk nedves törlőkendőt, de hatékonyabb, ha alkoholos kézfertőtlenítőt használunk papírtörlővel, vattapamaccsal vagy fültisztító pálcikával, és a nehezen hozzáférhető helyeket is kitakarítjuk vele.